Facebook

Támogatóink

ATP ranglista

2018. 11. 12.
1 Djokovic (SRB) 8,045
2 Nadal (ESP) 7,480
3 Federer (SUI) 6,020
4 Del Potro (ARG) 5,300
5 Zverev (GER) 5,085
6 Anderson (RSA) 4,310
7 Cilic (CRO) 4,050
8 Thiem (AUT) 3,895
9 Nishikori (JPN) 3,390
10 Isner (USA) 3,155

WTA ranglista

2018. 11. 12.
1 Halep (ROM) 6,921
2 Kerber (GER) 5,875
3 Wozniacki (DEN) 5,586
4 Svitolina (UKR) 5,350
5 Osaka (JPN) 5,505
6 Stephens (USA) 5,023
7 Kvitova (ITA) 4,630
8 Pliskova (CZE) 4,465
9 Bertens (NED) 4,335
10 Kasatkina (RUS) 3,415

1896. április 15-én megalakult a rég óhajtott lawn-tennis klub és megépült Gyulán pálya a Népkert múzeum mögötti részében. Rövid idő elteltével azonban hanyatlásnak indult az itteni teniszélet.
Az első világháborút követő Tanácsköztársaság idején megindul a sportélet újjászervezése. Az országban mindjobban virágzásnak induló teniszsport fejlődése megtörik, a szövetség nagyszabású további szervezeti intézkedéseit a világháború megakasztja. A pályákon megszűnik a sportszerű tenisz, eltűnik a labda, isten tudja hányszor átjátszott labdaroncsokkal, majd parafagolyókkal játszanak az itthon maradottak. A négy háborús esztendő és az ezeket követő forradalmi év alatt 1914. nyarától 1919. őszéig a fehér labdasport, hasonlóan sok más sportághoz, szomorú kényszerszünetet tart, de a teniszhez szükséges felszereléshez (labda, ütők) beszerezhetetlensége miatt talán egyetlen sportágban nincsen olyan bénító hatása, mint éppen a teniszben.

1921-ben a Gyulai Atlétikai Club /GYAC/ újjászerveződik, és az újjáalakulást teljes siker koronázza. Az új elnök dr. Szakolczai Lajos törvényszéki elnök, ízig-vérig sportember. Sajnos a teniszéletről nem maradtak feljegyzések, feltehetően csak magán szórakozás formájában foglalkoztak vele a módosabb körök képviselői.

1925. az az év, amely nagy fellendülést jelent Gyula sportéletében és ezen belül a tenisz életében is. Gyula városa és társadalma együttes áldozatkészséggel megteremtette a tavalyi év folyamán a GYAC vásártéri sportpályáját. A teniszben nagy fellendülés észlelhető, amit már a pályák számának növekedése is igazol. Az előző évek 3 pályája: Kaszinó, Maróthy téri és Múzeum mögötti, kevésnek bizonyult a váratlanul nagyszámú játékos befogadására. Gyors egymásutánban 3 új pálya épült: a gimnáziumi, a tiszti, és a régi tiszti pálya helyén is egy új, az alsó népkerti, amelyek mindegyikén élénk és rendszeres teniszélet folyt kora tavasztól késő őszig. Ennek eredményeképp sok régi játékos érte el ismét jó formáját, a kezdők közül pedig szintén számosan tettek nagy haladást. Ebben az évben kétségtelenül a tenisz volt egyike a legnépszerűbb és legszorgalmasabban űzött sportágaknak.

Az 1926-os év a Gyulai Atlétikai Club közgyűlésével kezdődött, ahol az alapszabály módosítása után tisztújításra került sor. A tenisz szakosztály vezetője dr. Hirmann József lett. Dr. Hirmann József 1915. november 1-től tanított a Gyulai Római Katolikus Reálgimnáziumban és nagy szerepet töltött be mind a Gimnázium, mind pedig a város sportéletében. A Gimnázium újjáalakult sportkörét Ila Tóth József mellett dr. Hirmann József vezette. A tenisz felszerelési gondok is kezdtek megszűnni és a pályák száma is megfelelő volt ahhoz, hogy fejlődésnek induljon Gyulán a tenisz. Ebben az évben egyetlen teniszversenyt bonyolítottak le, mégpedig szeptember 22-október 2. között rendezték meg a reálgimnázium háziversenyét, az 1926. évi diák-bajnokságért.

Az 1927-28. évek csendesen teltek el. 1927. évi tisztújítás során a tenisz szakosztály vezetője Schillinger Ernő lett. Ebben az évben ismét nem rendezték meg a Reálgimnázium házi teniszbajnokságát, bár a szakosztály működött.

1928. október 15-25. között azonban ismét sor került a Gyulán egyetlen teniszversenyre, és ismét megvívhattak a bajnoki címért a Reálgimnázium tanulói.
A korabeli feljegyzések szerint:
Pár évvel ezelőtt még békéből megmaradt 2-3 pálya volt csak a városban, mely a szükségleteket egyáltalán nem tudta kielégíteni. Ekkor a város különböző pontján 10 pálya volt, amelyek többnyire magántulajdonban voltak. Ebben az évben a GYAC Sporttelepén 2 pályát építettek. A szépen induló gyulai teniszélet további fejlesztésére több napon keresztül tartó versenyt rendezett a GYAC.
Az év májusában városközi teniszversenyt rendeztek Gyulán, Gyula és Békéscsaba között. A fokozatos fejlődést segítette az, hogy a város két kitűnő teniszezővel bővítette sportolói névsorát. Dr. Csonth és Csonthné erősítette a felnövő többi teniszezővel a gyulai teniszsportot. Nagy játékerőt képviselt városunkban gróf Pongrácz Jenő is, aki Gyulavári kastélyában magánpályával rendelkezett.

Folytatódott a versenyek sorozata. Július 31-től a GYAC kiírta házi teniszversenyét a sporttelepi pályákra. Igen népes mezőny gyűlt össze. Beneveztek női egyesre 11-en, férfi egyénire 15-en, női párosra 6 pár, férfi párosra 7 pár és vegyes párosra 9 pár. A verseny a nézők részéről közepes érdeklődés mellett folyt le.
A GYAC házibajnokságot követte egy rangosabb verseny, a meghívásos kerületi teniszverseny.
Ebben az évben egy új magánpálya épült a teniszkedvelők örömére. A pálya létrehozásán dr. Panyik Tóth József, Tanczik László, dr. Megyessy Ágoston, Dundler Ferenc igazgató és még többek fáradoztak.

Az 1929/30-as tanévben a Reálgimnázium udvarán elkészült a Gimnázium 2 újonnan létesített teniszpályája, (amit telente korcsolyapályának használtak). Érdemes megjegyezni, hogy az 1930-as években az iskolában az atlétika, torna, vívás és tenisz került előtérbe a sportágak közül, de a lehetőségek szerint volt vívás, labdarúgás és télen korcsolyázás.
A korabeli tudósító tollából érdekes megállapítás olvasható:
Az utóbbi évek teljes egyoldalúságába csak a tenisz fejlődése vitt egy kis élénkséget. Szaporodtak a pályák és velük a játékosok, de a közösség érdeklődése eme exclusive sportág iránt igen enyhe volt. Ezen mozgalmas sportélet fellendítésének vezéregyénisége id. Christián László személye volt, aki 1933-ban került át Békéscsabáról Gyulára.