A 1960-as évek elején mégis visszaesés tapasztalható, ami több okból adódott. A valaha teniszpályákkal teli város ebben az időben csak 5 pályával rendelkezett. A népkerti, aránylag elhanyagolt pályákon rendszeresen folytak edzések a Helyiipari sportkör színeiben, de nem vált tömegsporttá a tenisz. Néhány régi játékos és érdeklődő fiatal mégis komoly színvonalon űzte ezt a gyönyörű sportágat.
A feltételek szerény állapotára utal, hogy a tönkrement kerítés mellett sem öltöző, sem mosakodási lehetőség nem volt biztosítva. Napról-napra nőtt volna a létszám, de nem volt elegendő hely a jelentkezők számára. A szakosztály vezetősége és a Testnevelési Sport Bizottság elhatározta az utánpótlás rendszeres nevelését, de a mostoha körülmények gátat vetettek ennek a tervnek. A teniszpálya igaz, hogy szép környezetben volt és a városi tanács minden évben támogatta a teniszt, de ez igen csekélynek bizonyult. Öltözőt, mosdót és legalább még 3 pályát kellett volna ebben az időben építeni ahhoz, hogy a fehérsport fellendüljön újra városunkban. A mostoha körülmények ellenére a fiatalok és a régi teniszkedvelők részt vettek a megyében és vidéken rendezett versenyeken és edzették magukat.

1961-ben kezdett feltörni a fiatalok közül Benedek Gyula, aki a tiszántúli területi ifi bajnok lett ebben az évben, Debrecenben.

Míg nem 1962-ben a Helyiipari SK férfi teniszcsapata bejutott az OB III.- ba. Ezt a jó formát tudták is tartani és a következő években is az OB III-ban vívták a küzdelmeket.

1963-ban egyre több kedvtelője akadt megyénkben a valamikor csak "urak sportjának" nevezett sportágnak, a tenisznek. Békéscsabán, Gyulán, de még Gyomán is élénk, teniszélet folyt. Országos versenyeken, elsősorban az ifjúsági versenyzők szép eredményeket értek el. Kevés volt a szakember. Néhány a sportágból már kiöregedett "tenisz szerelmes" oktatgatta a fiatalokat, akik ugyan nem rendelkeztek edzői, oktatói képesítéssel, mégis az országos élvonalba tudták emelni városunk teniszsportját ifjúsági kategóriában.

Az 1964-es évad első megyei eseménye a Békéscsabai VTSK pályán megrendezett megyei felnőtt egyéni és csapatbajnokság volt. Ezen bajnokság színvonala az előző évekhez képest visszaesett. A nőknél csak a csabai lányok indultak, míg a férfiaknál szarvasi, csabai és gyulai versenyzők vettek részt. A gyulaiak igen szép sikereket arattak, a Gyulai Helyiipari SK férfi csapata 1. helyen végzett és a férfi egyes győztese Sipaki László szépítette ezt a győzelmet. A férfi páros bajnoki címét szintén a gyulaiak szerezték meg a Sipaki-Papp páros. Ezekből az eredményekből látszódik, hogy a férfiak mezőnyét a gyulaiak, míg a nőkét a csabaiak versenyzői tették ki.
Ebben az évben ugyanúgy, mint az előző évek során Békéscsabán megrendezték az Udvarhelyi Mátyás tenisz emlékversenyt, amely a gyulai dr. Komjátszeghy Endre teniszversennyel azonos kategóriájú volt és hagyományossá vált.
A Békés megyei Népújság 1964. évf. 256. sz. így írtak a gyulaiak ősi sikeréről: "Jubiláltak a teniszezők, 15. alkalommal egyfolytában nyerték a megyei bajnokságot - most Paulinyi és a Paulinyi-Dusnoki páros révén."
A gyulai sporttelepen kézi- és kosárlabda pályát építettek a háború előtti teniszpályák helyén, ugyanakkor a Ferencesek terén 4 teniszpálya megépítését tervezték, ami a tenisz fejlődését eredményezhette volna.
Ezekben az időkben nem rendelkeztek az egyesületek edzőkkel, hanem a Magyar Tenisz Szövetség által vándoredzők járták az ország vidéki klubjait. Így Dörner László mesteredző városunkban is oktatta a fiatalokat. A 60-as években a fiatalok fejlődése a megyeszékhelyen megugrott. Egyre több tehetséges játékos akadt és egyre jobb lehetőségek adódtak a versenyeztetésükre. A gyulai teniszélet azonban stagnált, nem volt lehetőség a fiatalok oktatására. „Mi lesz a gyulai teniszezőkkel?” címmel írtak egy cikket az 1968-as Gyulai Hírlapban: „A nagy múltú gyulai teniszsport fölött meghúzták a lélekharangot, amikor nemrégiben megszűnt a Gyulai Helyiipari SK és ezzel együtt tenisz szakosztálya.
A gazdátlanná vált teniszezőket nem vette át egyik sportkör sem. Az országban elsőnek létesítettek felszabadulásunk után salakos, fedett teniszpályát társadalmi összefogással, eredményes csapatokat küldtek az országos bajnokságra, fiatalokat neveltek sportra.
A Komjátszeghy emlékversenyek évek hosszú során át, mindig rangos sportcsemegét jelentették a gyulai versenyzőknek. Öregbítették a megye, sportkörük hírnevét.
A megyei tenisz szakszövetség álláspontja az, hogy valamilyen módon az illetékeseknek feltétlenül lehetőséget kell találni arra, hogy Gyulán biztosítsák működő tenisz szakosztály anyagi feltételeit.”

1967-ben elkészült a Göndöcs-kert rendezési terve, amelyben a teniszpályák megszüntetése is szerepelt.

A teniszpályákat a városi sporttelepre akarták áthelyezni és ez a terv 1969-ben meg is valósult, amikor is az un. labdarugó "kispálya" helyén 2 teniszpályát építettek, majd ezek szomszédságába még kettő épült néhány évvel később.
Ebben az évben a férfiak III. osztályában folytatódott a kiesés elleni harc megyénk két csapata, a Gyulai Lendület, valamint a Békéscsabai VTSK gárdája harcolt a bajnoki pontokért. A gyulaiakat több szerencse kísérte és 5:4 arányú győzelmet arattak. Ez azt jelentette, hogy az élen 3 csapat állt, de a "gólarányok" alapján sem a gyulai, sem a csabai csapat nem esett ki az OB III.-ból, és a következő évben is folytathatták a küzdelmeket az országos csapatbajnokságban.